I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- A Szabályzat hatálya
1.1. Jelen Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) hatálya kiterjed valamennyi, a BELVÁROSI Pénzügyi Zrt. (székhelye: 1149 Budapest, Róna u. 41., cégjegyzékszám és nyilvántartó bíróság: Cg. 01-10 -044936; Fővárosi Törvényszék, mint Cégbíróság, tevékenységi engedély száma: I-733/2003; H-EN-I-267/2018 (továbbiakban: a Társaság vagy Bérbeadó) által természetes- és jogi személy, társadalmi- és egyéb szervezet (a továbbiakban: Széfbérlő vagy „Ügyfél) számára nyújtott széfszolgáltatásra (a továbbiakban: széfbérlet vagy széfszolgáltatás).
1.2. Az ÁSZF rendelkezései mind a Széfbérlőre, mind a Társaságra nézve kötelezőek, de azoktól – a jogszabályok keretein belül – kölcsönös egyetértéssel, írásban el lehet térni.
1.3. Amennyiben az ÁSZF és a széfbérlet tárgyában létrejött egyedi írásbeli szerződés (a továbbiakban: Széfbérleti szerződés vagy Szerződés) azonos tárgyú előírásai között bármilyen eltérés vagy összeütközés van, ez utóbbi rendelkezései lesznek irányadóak.
1.4. Amennyiben a széfszolgáltatással kapcsolatos valamely kérdést a Szerződés, az ÁSZF vagy a Hirdetmény nem szabályoz, elsősorban a Társaság mindenkor hatályos Üzletszabályzata valamint Magyarország területén hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezései irányadók.
1.5. A Társaság kifejezetten fenntartja magának a jogot, és a Bérlő elismeri a Társaság azon jogát, hogy új széfbérleti szolgáltatás bevezetésekor az ÁSZF rendelkezéseit kiegészítse, továbbá, hogy a Társaság tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy azt érintő jogszabályok, jegybanki rendelkezések vagy a Társaságra kötelező egyéb szabályozók, működési költségek, a fogyasztói árindex, valamint a Társaság közteher-fizetési (pl. adó) kötelezettségének megváltozását felismerve, ahhoz igazodva, egyoldalúan módosítsa a hatályos ÁSZF rendelkezéseit, illetve a Hirdetményben és a Szerződésben meghatározott kondíciókat.
1.6. Amennyiben a Társaság a hatályos ÁSZF rendelkezéseit, illetve a Hirdetményben meghatározott kondíciókat a Bérlő számára kedvezőtlenül módosítja, a módosítás hatályba lépését 15 nappal megelőzően a módosított ÁSZF-et, illetve Hirdetményt a székhelyén, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében kifüggeszti és honapján közzéteszi. Amennyiben a Szerződés a Bérlő személyre szóló tájékoztatását nem írja elő és azt a körülmények sem indokolják, a Társaság a módosuló feltételek és a módosítás okának feltüntetésével vagy más hasonló módon – az ügyfél által megadott értesítési módon – , gondoskodik arról, hogy a Széfbérlő a módosuló feltételeket hatálybalépésüket megelőzően legalább 15 nappal megismerhesse.
1.7. Ha a Széfbérlő az ÁSZF, a Szerződés, illetve a Hirdetmény módosításával nem ért egyet, a Társaság úgy tekinti, hogy a Széfbérlő az adott Szerződés(ek)re vonatkozó feltételek szerint, ezek hiányában pedig a módosítás hatályba lépésének napjára, a Társasággal kötött Szerződését felmondta. Ebben az esetben a felmondási idő utolsó napja annak a hónapnak az utolsó napja, amikor módosítás hatályba lépésének napja, amely időpontig a Társaság és a Széfbérlő köteles egymással maradéktalanul elszámolni. Ha a Széfbérlő a módosítás ellen, annak hatályba lépéséig írásban nem tiltakozik, azt általa elfogadottnak kell tekinteni.
- Fogalom meghatározások
A jelen pontban felsorolt kifejezések az ÁSZF-ben és az adott széfbérleti szerződésben az alábbi, a Szerződés más részeiben meghatározott kifejezések pedig az ott megadott jelentéssel bírnak:
Bérbeadó: A Társaság, amely széfszolgáltatás nyújtására vonatkozó MNB engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás
Bérlő/Széfbérlő: az a belföldi – vagy külföldi természetes – vagy jogi személy, társadalmi- és egyéb szervezet, aki/amely a Bérbeadóval széfbérletre vonatkozó bérleti szerződést köt;
Széfszolgáltatás: a Társaság, mint a Bérbeadó az ügyféllel, mint Széfbérlővel kötött Szerződés alapján az ügyfél számára – az állandóan őrzött –helyiségben széfet (széfrekeszt, széfkazettát) bocsát az ügyfél rendelkezésre, amelybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki;
Értéktárgy: minden dolog – különösen, de nem kizárólagosan: nemesfémtárgyak, értékpapírok, okiratok, amelyet a Széfbérlő a széfszolgáltatás igénybevétele során a széfben elhelyez.
Széfterem: a Pénzügyi Vállalkozás épületének az a helyisége, amely a a Széfet tartalmazza.
Manipuláció vagy Széfhasználat: a Széfben értéktárgy elhelyezése, illetőleg az ott korábban elhelyezett értéktárgy kivétele.
Manipulációs vagy Széfhasználati Helyiség: a Széfterem intim része, amelyben a Szolgáltatást igénybe vevő Bérlő a Társaság alkalmazottainak felügyelete nélkül a Széfben Értéktárgyat helyezhet el, illetőleg a Széfből az abban korábban elhelyezett Értéktárgyat magához veheti.
Széf: a széfteremben elhelyezett különböző méretű széfrekesz, amely az Értéktárgy megőrzésére szolgál, és amelyet a Széfbérlő a Szolgáltatás igénybevétele során a Társaságtól a Szerződés alapján határozatlan időre bérbe vesz.
Banki munkanap: azt a napot jelenti, amelyen a Társaság üzletvitel céljából nyitva tart. Amennyiben a Szerződés bármely része vagy a jelen ÁSZF „Munkanap”-ot említ, az alatt Banki Munkanapot kell érteni, a megjelölés nélküli „nap” pedig naptári napot jelent.
Kártérítési Felelősségvállalás Felső Határa: az a biztosítási értékhatár, amelyet a Széfbérlő a Szerződésben a Hirdetmény alapján ekként meghatároz, és amelyet meghaladóan az Értéktárgyban bekövetkezett kárért a Társaság kizárólag saját szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén tartozik felelősséggel.
II. KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
- A Széfszolgáltatás igénybevétele feltételei
3.1. A Széfszolgáltatás helye
A széfszolgáltatást a Társaság székhelyén található széfszolgáltatás nyújtására kijelölt irodahelyiségekben valósul meg, amelynek része a széfszolgáltatást kiszolgáló helyiség és Széfterem.
A széfszolgáltatás igénybevétele és ezzel kapcsolatos minden egyéb cselekmény (pl. a szerődés megkötése, a szerződés módosítása, meghatalmazás adása, visszavonása) megtétele személyesen – a személyazonosság igazolását és az azonosítását követően -, kizárólag a Társaság székhelyén lehetséges.
3.2. A Széfbérleti szerződés megkötése
A Szerződést írásba kell foglalni. A Szerződés minden módosítása, kiegészítése, a Szerződéssel kapcsolatos minden nyilatkozat csak írásban érvényes. A Szerződés határozatlan időre szól. A Társaság jogosult a Szerződés megkötését indokolás nélkül megtagadni.
3.2.1. Azonosítás és adatrögzítés
A Széfbérleti szerződés megkötését megelőzően a Bérlő köteles személyazonosságát igazolni. Természetes személyek esetében ez a személyazonosításra alkalmas bármely, érvényes hatósági fényképes igazolvány felmutatásával történik. Nem természetes személy Széfbérlő esetén a 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonat, illetve a nyilvántartó bíróság, más hatóság által kiadott 30 napnál nem régebbi eredeti kivonat vagy másolat a szervezet nyilvántartásban szereplő adatairól és a megfelelő aláírási címpéldány(ok) alapján végzi az azonosítást. Jogi személy ügyfél adatait a nyilvánosan hozzáféhető nyilvántartásokban is ellenőrizni kell (pl. e-cégjegyzék, civil szervezetek nyilvántartása).
A Társaság a szerződéses, üzleti kapcsolat létesítésekor a Széfbérlőt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 7. §. (1) bekezdésében foglaltak szerint ellenőrzi, illetve a Széfbérlő Pmt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatait az erre szolgáló adatlapon rögzíti.
A Széfbérlő bármely – a Szerződés szempontjából jelentőséggel bíró – adatának (különösen: név, lakcím/székhely, képviselők személye, telefonszám, e-mailcím) megváltozása esetén a Társaságot haladéktalanul értesíteni köteles. Bérlő vállalja, hogy – a Szolgáltatás folyamatos fenntartása mellett – a széfbérleti szerződés, valamint szükség esetén a Szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó egyéb dokumentumok és nyilatkozatok megfelelő módosításában közreműködik. Ellenkező esetben a Társaság jogosult megtagadni a Széfbérlő rendelkezését – ideértve a Széfhez történő hozzáférést is-, és az ebből eredő minden kár a Széfbérlőt terheli. A Széfbérlő által tévesen közölt adatokból eredő károkat a Széfbérlő maga köteles viselni.
3.2.2. A Széfbérleti szerződés tárgya, tartalma
A Széfbérleti szerződés alapján a Bérbeadó a Széfbérlő számára bérbe adja, a Széfbérlő pedig bérbe veszi az Értéktárgy megőrzésére alkalmas Széfet és bérleti díjat fizet. A Szerződés tartamazza azokat az alapvető jogokat és kötelezettségeket, amelyek a feleket a szerződés fennállása alatt megilleti, illetve terheli.
3.2.3. A bérleti díj megfizetése
A bérleti díj megfizetése történhet számla ellenében átutalással vagy pénztári befizetéssel a Társaság székhelyén a pénztár nyitvatartási idejében.
- A széf használata
A Bérbeadó a széfbérleti szerződés aláírásakor a Széfbérlő rendelkezésére bocsát1 (egy) darab széfkulcsot,, amelyet a Széfbérlő jogosult magával vinni illetve a Hirdetményben meghatározott letéti díj ellenében a Társaságnál letétbe helyezni. A Széfbérlő a széf kulcsát kizárólag az első havi bérleti díj és a rendszerhasználati díj megfizetése után veheti át a Társaságtól.
A Széfbérlőnél lévő széfkulcs elvesztése, megrongálása vagy használhatatlanná, alkalmatlanná válása miatt felmerült költséget a Széfbérlő viseli.
A Bérbeadó fenntartja magának a jogot, és a Széfbérlő elsimeri a Bérbeadó azon jogát, hogy a Széfet jelen ÁSZF szerint feltörje, mely tényről a széfbizottség jegyzőkönyvet vesz fel.
4.1. Az Értéktárgy elhelyezésének feltételei. Tilalmak
A Széfben a Széfbérlő a Szerződés megkötését és a Széf rendelkezésre bocsátását követően maga jogosult az arra alkalmas méretű Értéktárgya(ka)t a Széfben elhelyezni. A Széfbérlő az ÁSZF-ben foglaltak figyelembevételével a Szolgáltatás igénybevétele során jogosult a Széfben – jelen Üzletszabályzatban foglalt korlátozással – lsd. Tiltott tárgyak listája -, bármilyen, természeténél fogva az állag megóvása érdekében gondoskodást, illetve kezelést nem igénylő Értéktárgy elhelyezésére.
A Társaság fenntartja magának a jogot, hogy a Széf elhelyezésére szolgáló helyiségében biztonsági kép- és hangfelvételt készítsen.
A Társaság az ÁSZF-ben meghatározott esetek kivételével nem vizsgálhatja az Értéktárgy mibenlétét. A Társaság az Értéktárgy mibenlétét a következők szerint vizsgálja.
4.2. Tiltott tárgyak listája
A Széfbérlőnek tilos a széfterembe bevinni és a széfrekeszbe elhelyezni:
- készpénzt, bármely törvényes fizetőeszközt,
- sugárzó, hasadó-, tűzveszélyes, maró anyag(okat), vagy olyan vegyszer(eket), melyek kellemetlen szagot áraszthatnak,és/vagy egyéb személy-, környezetkárosító hatást idézhetnek elő;
- öngyulladásra képes, vagy tüzet, robbanást okoz(hat)ó anyagot/ dolgot;
- élőlényt, folyamatos karbantartást, állagmegóvást, gondoskodást igénylő értéktárgyat, eszközt, romlandó dolgot;
- a Társaságnál működő elektronikus rendszert megfigyelő, „lehallgató”, zavaró, károsító anyag(okat), eszköz(öket);
- bármely olyan eszközt vagy dolgot, amely a Társaság 1149 Budapest, Róna u. 41. szám alatti épületének, vagy a Társaság alkalmazottainak biztonságát veszélyeztetheti;
- vegyszert, gyógyszert, kábítószert;
- fegyvert, lőszert (érvényes lőfegyver tartási engedély esetén sem);
- olyan dolgot, melynek ügyfél általi birtoklását jogszabály bünteti, tiltja, korlátozza;
- olyan dolgot, amely a (más) széfrekeszben elhelyezett értéktárgy elmágneseződését okozhatja.
A Társaság gondoskodik arról, hogy az Értéktárgy elhelyezésekor a Széfbérlő a Széfteremben a szükséges és megfelelő időre egyedül maradhasson. A Széfbértlő az Értéktárgy mibenlétét nem hozza a Társaság tudomására, annak tudomásával a Társaság nem rendelkezik. Amennyiben a Társaság tudomására jut az elhelyezett Értéktárgy mibenléte, azt a banktitokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével köteles bizalmasan kezelni.
Ez alól kivételt képez az az eset, amikor a Bérbeadó hitelt érdemlő módon tudomást szerez arról, hogy a Széfbérlő olyan Értéktárgyat tart a Széfben, amelynek Széfben való elhelyezését jelen ÁSZF tiltja, amelynek birtoklása jogszabályba ütközik vagy hatósági engedélyhez kötött, illetőleg amelyről alappal feltehető, hogy bűncselekmény elkövetésével összefüggésben keletkezett vagy került a Széfbérlő birtokába, vagy amelyet bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, illetőleg veszélyezteti az épület vagy a munkavállalók egészségét, testi épségét.
Az ilyen Értéktárgyat a Társaság – tekintet nélkül arra, hogy a Széfbérlő a birtokláshoz szükséges engedéllyel rendelkezik-e vagy sem – a Széfbérlő egyidejű értesítése mellett haladéktalanul átadja az illetékes hatóság részére.
Amennyiben alapos gyanú merül fel a tekintetben, hogy a Széfbérlő e Tiltott tárgyak listájával kapcsolatos nyilatkozatát megszegve a fenti tilalmakat megszegte, a Társaság jogosult a jelen ÁSZF pontjai szerint eljárni, amelynek minden költségét a Széfbérlő köteles viselni.
4.3. Az Értéktárgy megőrzése és kiadása
A Széfbérleti szerződés alapján a Bérbeadó biztosítja, hogy a Széfbérlő által bérbe vett Széfet és az abban elhelyezett Értéktárgya(ka)t megőrzi. A Széfbérlő kérésére bármikor, de legkésőbb a Szerződés megszűnésekor – a Széfbérlővel történt elszámolást követően – a Bérbeadó lehetővé teszi a megőrzött Értéktárgy kivételét magának a Széfbérlőnek, vagy meghatalmazottjának, örökösének, jogutódjának.
A Bérbeadó kötelezettséget vállal arra, hogy a széfbérleti szerződés hatálya alatt, de legkésőbb a megőrzési időig a Széfet más őrizetébe nem adja és a Széfet vagy annak tartalmát nem jogosult más helyiségbe átszállítani. Kivételt képez ez alól a jogszabályi kötelezés vagy hatósági megkeresés esete, illetőleg ha vészhelyzet esetén az Értéktárgy károsodástól való megóvása érdekében feltétlenül szükséges.
A kárenyhítés során igénybe vett harmadik személy eljárásáért a Társaság úgy felel, mintha az őrzést maga látta volna el. Ha megállapítást nyer, hogy a Társaságnak személy igénybevételére nem volt joga, felelős mindazokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.
Amennyiben a közreműködő harmadik személy másnak kárt okoz, a károsulttal szemben a a Társasággal együtt egyetemlegesen felel. Mentesül a Társaság a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli.
Társaságot díjkövetelései és költségei biztosítására jogszabályon alapuló zálogjog illeti meg. A Társaság fenntartja a jogot, hogy a Széfhez való hozzáférést megtagadja (pld. tartozás nem teljesítésekor, zártörés költségének nem fizetése esetén) valamint a széftörést követően az értéktárában kezelt Értéktárgyat mindaddig visszatartja, ameddig a Széfbérlő, illetőleg örököse vagy jogutódja a Társaság széfbérleti szerződésből eredő és fennálló követelését maradéktalanul ki nem egyenlítette.
A Széfbérlő a Széfben Értéktárgyat a Hirdetményében meghatározott nyitvatartási idő alatt jogosult elhelyezni, illetve onnan kivenni.
A Széfbérlő illetve meghatalmazottja a széfszolgáltatásra nyitva álló helyiségbe történő belépést megelőzően köteles személyazonosságának hitelt érdemlő igazolására.
A Bérlőn, illetve meghatalmazottján kívül más személyek a Széfterembe nem jogosultak belépni.
A Széfteremben egyidejűleg legfeljebb egy személy tartózkodhat, kivéve a Bérlőtársakat.
A Széfterembe történő be-, illetve kilépés időpontját, valamint a bent tartózkodás időtartamát a Társaság jogosult rögzíteni.
A Széfbérlő a Széfterembe naponta külön díj felszámítása nélkül legfeljebb egy alkalommal, alkalmanként legfeljebb 15 percet tartózkodhat.
- Széfbérleti díj és egyéb költségek
A Széfbérlő a Szerződés alapján a széfszolgáltatás igénybevételéért bérleti díjat köteles fizetni.
A fizetendő széfbérleti díjat és annak mértékét a Társaság mindenkori Hirdetménye tartalmazza.
A széfbérleti díj a Kártérítési Felelősségvállalás Felső Határához és a bérelt Széf méretéhez (Széftípus) igazodik.
A széfbérleti díj minden esetben előre, tárgyhónap első munkanapján esedékes, és a díjfizetés szempontjából minden megkezdett naptári hónap teljes hónapnak minősül.
Amennyiben a széfbérleti szerződés hónap közben bármely okból megszűnik, a Széfbérlő köteles a megkezdett hónapra vonatkozó díj megfizetésére, kivéve, ha a Szerződés megszűnésére a Széfbérlőnek a Társaság súlyos szerződésszegésére alapított felmondása folytán került sor.
A Társaság a Bérlő részére az esedékes díjakról a határozott időre szóló elszámolás feltételeinek megfelelő számlát állít ki. A Társaság az esetleges költségekről felmerülésükkor számlát állít ki, amelye(ke)t a Bérlő a megjelölt fizetési határidőig köteles kiegyenlíteni.
Késedelmes teljesítés esetén Bérbeadó jogosult a Hirdetmény szerinti késedelmi kamat felszámítására.
A Széfbérlő a széfbérleti szerződés megkötésekor egyszeri összeg elhelyezésre köteles rendszerhasználati díj jogcímen. A rendszerhasználati díj tartalmazza a Társaság készenlétével, ügyvitelével, az ügyletek kezelésével valamint a tárgyi és technikai feltételek legmagasabb minőségi követelményével együttjáró költségeket
Amennyiben a Szerződés másként nem rendelkezik, a Szolgáltatásért fizetendő díjak, költségek és ezekkel összefüggésben felszámított esetleges késedelmi kamatok Széfbérlővel szembeni elszámolására a Társaság a Szerződés megkötésének napjával kezdődően jogosult.
5.1. Széftörés
A Széfbérlő a Szerződésben vállalja, hogy amennyiben a Szerződésből eredő tartozásait nem egyenlíti ki, a Társaság jogosult a Szerződés felmondásával – majd ezt követően a Széf széfbizottság előtt feltörését követően – , az Értéktárgyat kereskedelmi forgalomban nyilvános árverés útján értékesíteni, és az értékesítésből befolyt vételárral szemben a széfbérleti szerződés alapján a Széfbérlővel szemben fennálló követelését – a Szerződés megszűnését követő őrzéssel és az értékesítéssel összefüggésben felmerült valamennyi költséget is ideértve – beszámítani.
Az értékesítésből befolyt vételár fennmaradó részét a Bérbeadó – a Széfbérlő, örököse vagy jogutódja rendelkezéséig – a Széfbérlő részére tartja, az ebből eredő költségeit azonban időről-időre ezen tartozásával szemben beszámítja.
A Széfbérlőt az Értéktárgy értékesítése folytán ért kárért a Társaság felelősséget nem vállal, feltéve, hogy annak során úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
Az Értéktárgy Széfen kívül, az értéktárban kezelt maximális ideje a széf széfbizottság előtti feltörése napját követő év december 31. napja.
A Bérbeadó fenntartja, a Széfbérlő elismeri a Bérbeadó azon jogát, hogy amennyiben alapos gyanú merül fel az iránt, hogy a Széfbérlő a Széfet a jelen ÁSZF rendelkezéseitől eltérően használja, vagy a Bérbeadó a széfbérleti szerződést felmondta és a Széfbérlő a Széfet az erre nyitva álló időn belül nem üríti ki, vagy az Értéktárgy állagának megóvása érdekében a Társaság megítélése szerint szükségesnek mutatkozik, vagy a Társaság erre bármely jogszabály rendelkezése, hatóság vagy bíróság határozata alapján köteles, a Széfet széfbizottság előtt feltörje és a Bérbeadó értéktárába letéként elhelyezze, illetőleg a megkereső hatóságnak kiadja.
Béreadó fenntartja jogát arra vonatkozóan is, hogy vészhelyzet esetén az Értéktárgyat jogalap nélkül birtokba vegye és megőrzés valamint kiadás végett a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint kezelje.
A Bérbeadó előzetesen értesíti a Széfbérlőt a széf feltörésének napjáról, kivéve, ha az adott eset körülményei nem teszik ezt lehetővé.
Bérbeadó köteles a széftörést olyan időben kitűzni, hogy a Széfbérlő a feltörésre okot adó körülményt megszüntethesse, vagy azon részt vehessen. Amennyiben a Széfbérlő előzetes értesítése eredménytelen, vagy az nem lehetséges, illetőleg a Széfbérlő a Széf felnyitásban nem működik együtt, a Társaság jogosult a Széfet a Széfbérlő illetőleg meghatalmazottja, örököse vagy jogutódja távollétében feltörni és az abban talált Értéktárgyak tekintetében a jelen ÁSZF alapján eljárni.
5.2. Széfbizottság
A Széf feltörése a külön e célra, esetileg létrehozott bizottság (Széfbizottság) jelenlétében történik.
A háromtagú bizottság tagjait a Társaság jelöli ki.
A Széf feltöréséről egyidejűleg Bérbeadó által hitelesített készüléken készített dátummal ellátott fénykép készül és jegyzőkönyv felvételére kerül sor, amely tartalmazza a Széf feltörésének okát, a Széfben talált Értéktárgy körülírását, a Széf feltörésével felmerült valamennyi költség tételes felsorolását, valamint a Széf feltörésének egyéb lényeges körülményeit.
A fénykép és jegyzőkönyv készítésének célja, hogy az alapján a Széf feltörésének folyamata bármikor rekonstruálható legyen, különösen a tekintetben, hogy annak során a jelen ÁSZF és a Szerződés rendelkezéseit a Társaság maradéktalanul betartotta. A jegyzőkönyvet valamennyi személyesen résztvevő bizottsági tag aláírja.
5.3. A széfkulcs elvesztése
A széftörés szabályai az irányadók arra az esetre is, ha a Széf feltörésére azért kerül sor, mert a Széfbérlő a Széf kulcsát elvesztette, vagy a kulcs a Széf nyitására alkalmatlan állapotba került és a Széfbérlő a Társaságtól az Értéktárgy hozzáférhetővé tételét kéri.
A Széf kulcsának elvesztéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A Széf kulcsa akkor alkalmatlan, ha azt a Széfet, amelyhez a kulcs rendelve van, nem nyitja vagy nem zárja.
Amennyiben a Széf feltörésére nem a Szerződés megszűnésére tekintettel kerül sor, a Széf Társaság általi feltörése a Szerződést megszünteti, ide nem értve azt az esetet, amikor a feltörésre a Széf kulcsainak elvesztésére tekintettel, a Széfbérlő kérelmére és jelenlétében kerül sor. Utóbbi esetben a zárszerkezet cseréjét és az új kulcsok átadását, valamint a Társaság ebből eredően felmerült költségeinek kiegyenlítését követően a Széfet a Bérbeadó a széfbérleti szerződés módosítása nélkül a Széfbérlő rendelkezésére bocsátja.
5.4. A széftörés költségei
A Széf feltöréséből, továbbá a széfkulcs elvesztése okán szükségessé vált zárszerkezet csere elvégzéséből eredő kárt és költségeket, amennyiben arra nem a Társaság adott okot, a Széfbérlő, illetőleg örököse, jogutódja köteles viselni.
A Társaságnál felmerülő költségek a Társság széfszolgáltatásra vonatkozó külön Hirdetménye „Egyéb költségek” címen meghatározottak szerint tartalmazza és rögzíti.
A Széf feltörésével együtt járó költség tartalmazza az új kulcsok beszerzésével, a zárszerkezet cseréjével kapcsolatos, valamint az adminisztrációs és ügyintézési költségeket is.
- A Széfbérlő személyében bekövetkező változás
A Társaság a Széfbérlő haláláról vagy megszűnéséről történt hivatalos tudomásszerzését követően az elhelyezett Értéktárgyat az örökös, illetve a jogutód rendelkezéséig, de legfeljebb a Széfbérlő halálának évét követő év december 31. napjáig a széfbérleti szerződésnek megfelelő feltételekkel tovább őrzi.
Amennyiben ezen időtartamon belül az örökös vagy a jogutód az Értéktárgyról nem rendelkezik és a jogutóddal Szerződés nem jön létre, a Társaság jogosult a Széf felszabadítása érdekében a széftörés szabályai szerint eljárva a Széfet felnyitni, azzal, hogy az örökös, illetve jogutód felszólítását – annak ismerete hiányában – a Társaság jogosult mellőzni.
A Társaság a Széfbérlő halála vagy megszűnése esetén kizárólag olyan örökös, illetve jogutód részére biztosít hozzáférést a Széfhez, illetőleg szolgáltatja ki a Széfben elhelyezett Értéktárgyat, akinek örökösi, illetve amely jogutódi minőségét hitelt érdemlően igazolta. Ennek igazolása a jogszabályok szerint erre jogosult hatóságnak az öröklés, illetve a jogutódlás tényét megállapító, jogerős határozatának bemutatásával és egy másolati példányának egyidejű átadásával történhet, utóbbi e-cegjegyzekben történő ellenőrzése alapján.
A Társaság több örökös vagy jogutód esetén valamennyi örökös, illetve jogutód (vagy meghatalmazottjuk) kezéhez együttesen biztosítja a Széfhez történő hozzáférést, valamint szolgáltatja ki a jogalap nélkül birtokában tartott és a megbízás nélkül ügyvitel szabályai szerint kezelt Értéktárgyat.
Az örökös, illetve a jogutód a Szolgáltatás folyamatosságát kizárólag abban az esetben jogosult fenntartani az Értéktárgy kiszolgáltatása nélkül, ha a Széfbérlőnek a Szerződés alapján fennálló tartozásait kiegyenlítette, és a Társasággal saját nevében új széfbérleti szerződést köt.
- A széfbérleti szerződések analítikus nyilvántartása
A Társaság analitikus vevőszámlán tartja nyilván a Széfbérlővel szembeni követeléseit valamint a Széfbérlő által eszközölt befizetéseit, az esetlegesen felmerülő költségeit és késedelmi kamat követelését.
A széfbérleti szerződés megszűnése vagy megszűntetése nem eredményezi a vevőszámla illetve a vevővel szembeni kötelezettség számla egyidejű megszűnését. A számlák akkor szűnnek meg, ha a Bérbeadó és a Széfbérlő a széfbérleti szerződés megszűnéséből eredő elszámolási kötelezettségüknek egymással szemben maradéktalanul eleget tettek.
A Társaság a vevőszámla pozitív egyenlege után a Széfbérlőnek kamatot nem fizet, illetve a vevőszámla megnyitásáért és vezetéséért külön díjat nem számít fel.
A Széfbérlő a vevőszámla egyenlege felett rendelkezni nem jogosult, a vevőszámlára kizárólag a széfszolgáltatás nyújtásához szükséges befizetéseket, átutalásokat jogosult kezdeményezni.
A Széfbérlő részére a Pénzügyi Vállalkozás a vevőszámláról kifizetést kizárólag abban az esetben köteles teljesíteni, ha a vevőszámla egyenlege a Szerződés megszűnésével kapcsolatos elszámolást követően pozitív.
- Tartozásról szóló tájékoztatás
A Társaság – a Bérlő szerződésben rögzített rendelkezése szerinti formában – minden év január 31-ig az előző üzleti év december 31.-i időpontjában fennálló hátralékáról, vagy esetileg a Széfbérlő kérésére egyenlegközlőt küld, mely egyben fizetési felszólítást is tartalmaz. A Széfbérlő kérése alapján az egyenlegközlő megküldésének formája lehet postai úton tértivevényes levél útján, ajánlottan, elektronikus levélüzenetben a Széfbérlő által megadott e-mailcímre vagy telefonszámra megküldött mms/sms üzenetben.
- Meghatalmazás
A Bérlő a Széfbérletre irányuló jogviszony alapján őt a Társasággal szemben megillető jogait személyesen vagy meghatalmazottja útján gyakorolhatja.
A meghatalmazás egyszeri alkalomra, határozatlan időre, meghatározott napra vagy határozott időre szólhat.
Meghatalmazást a Széfbérlő kizárólag a meghatalmazottal történő együttes személyes megjelenésekor adhat.
A Társaság elfogadja a Széfbérlő közjegyző által közokirtaba foglalt illetőleg ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott meghatalmazását is eredeti pédányban.
Amennyiben a természetes személy Széfbérlő a széfbérleti szerződésben a meghatalmazás adását kizárta, a Társaság a meghatalmazott eljárását jogosult mindaddig visszautasítani, ameddig a széfbérleti szerződés e korlátozó rendelkezése hatályban van.
A meghatalmazást és annak visszavonását írásba kell foglalni, kivéve a közokiratba, illetve az ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt meghatalmazást, meghatalmazás visszavonást.
Bérlőtársak csak együttesen jogosultak meghatalmazás adására illetőleg annak visszavonására.
Határozatlan idejű, állandó jellegű meghatalmazás annak visszavonásáig, de legfeljebb kiállításától számított 5 évig, illetőleg a Bérlő haláláról történt Társaság általi tudomásszerzésig hatályos.
A nem megfelelően kiállított, alakilag hibás meghatalmazás, meghatalmazás-korlátozás és meghatalmazás visszavonás a Társaság irányában hatálytalan.
A Társaság fenntartja a jogot, hogy visszautasítsa a meghatalmazott eljárását, ha alaposan feltehető, hogy a meghatalmazott a Széfbérlő képviseletére nem jogosult, vagy képviseleti jogosultságát a rendelkezéssel túllépné.
A Széfbérlőt a meghatalmazott vagy álképviselő eljárása folytán ért kárért a Társaság nem felel, amennyiben a meghatalmazott vagy álképviselő eljárásának visszautasítására nem volt kellő indoka.
A Széfbérlő az állandó jellegű meghatalmazás visszavonásáról és a meghatalmazott személyében bekövetkezett változásról a Társaságot haladéktalanul értesíteni köteles.
A meghatalmazott rendelkezési joga kiterjed a Széfben elhelyezett Értéktárggyal való manipulációra (Széfhasználatra), illetve ennek érdekében a letétben lévő széfkulcs átvételére, valamint visszahelyezésére.
A meghatalmazott nem jogosult a széfbérleti szerződést megszüntetni, a Kártérítési Felelősség Felső Határát módosítani, illetőleg további meghatalmazásokat adni.
A meghatalmazás nem engedményezhető és másra át nem ruházható.
Az egyszeri alkalomra szóló meghatalmazás a Széfben elhelyezett Értéktárggyal való egyszeri manipulációra (Széfhasználatra) szól.
A meghatározott napra szóló meghatalmazás csak és kizárólag Banki munkanapra értelmezhető.
Amennyiben a meghatalmazást nem foglalták közokiratba vagy nem ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba, úgy a Társaság – biztonsági okokból – csak és kizárólag saját formanyomtatványának eredeti példányát fogadja el.
- Bérlőtársak
Természetes személy Széfbérlő esetében a Széfet bérlőtársak is bérelhetik.
A Bérlőtársak mindegyikét a Bérlő jogállása illeti meg.
Egy Széfet Bérlőtársként egyidejűleg legfeljebb két természetes személy Széfbérlő bérelheti.
A Bérlőtársakat a széfbérleti szerződés alapján azonos jogok illetnek meg, a Társaság irányában fennálló kötelezettségekért pedig egyetemlegesen felelnek.
A Széfben elhelyezett Értéktárgy felett bármely Bérlőtárs jogosult rendelkezni, a Társaság a rendelkezés terjedelmét nem vizsgálja, a Bérlőtársak között ebből adódóan keletkezett igényekért a Társaság felelősséget nem vállal.
A Bérlőtársak egymás közötti, bármely Bérlőtárs rendelkezési jogát a másikkal szemben korlátozó megállapodása a Társaság irányában hatálytalan.
A Bérlőtársak az átvett kulcs(ok) használatáról egymás között kötelesek megállapodni, vagy az(oka)t a Társaságnál letétbe helyezhetik.
A széfbérleti szerződést bármely Bérlőtárs a maga vonatkozásában – a másik Bérlőtárs személyes megjelenése alkalmával írásba foglalt, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt tudomásulvételével – jogosult megszüntetni, ez azonban a másik Bérlőtárs és a Társaság között fennálló jogviszonyt nem érinti. A Szerződést felmondó Bérlőtárs a Széf nála lévő és Bérlőtársának átadott kulcsát is köteles a Társaságnak visszaszolgáltatni. Amennyiben a Szerződést felmondó Bérlőtárs a Szerződés alapján a Bérlőtársaknak együttesen átadott egy darab kulccsal nem tud elszámolni, a másik Bérlőtárs köteles a hiányzó kulcsokat személyes jelenléte esetén átadni.
Az egyik Bérlőtárs halála esetén a széfbérleti szerződés nem szűnik meg, az a másik Bérlőtárs és a Társaság között marad továbbra is fenn.
A Bérlőtársak egyikének halála esetén a másik Bérlőtárs a Széfben elhelyezett Értéktárgy felett továbbra is jogosult rendelkezni, az elhalálozott Bérlőtárs örököse(i) és a Bérlőtárs között ebből adódóan keletkezett igényekért a Társaság felelősséget nem vállal.
- Speciális előírások
A természetes személy Széfbérlő azirányú rendelkezése, miszerint a Széf használatára csak két meghatározott személy egyidejű jelenlétében (együttes használat) kerülhet sor – a Bérlőtársak kivételével – , a Társaság irányában hatálytalan.
A Széfbérlő a Széfet nem jogosult albérletbe adni, bérleti jogát átruházni, valamint annak használatát harmadik személy részére átengedni. A Széfbérlő és harmadik személy között létrejött ilyen megállapodás a Társaság irányában hatálytalan.
A Széfbérlő a Széf kulcsáról másolatot nem készíthet.
A Széfkulcs elvesztéséről a Széfbérlő a Társaságot haladéktalanul tájékoztatni köteles, ennek elmulasztásából eredő valamennyi kárért felelősséggel tartozik. A Széf bármely kulcsának elvesztése esetén a Széf zárszerkezete minden esetben cserére szorul, amelynek minden költsége a Széfbérlőt terheli.
- Felelősségi szabályok
12.1. A Bérlő felelőssége
A Széfbérlő teljes anyagi felelősséggel tartozik mindazon kárért, amelyet a jelen ÁSZF és a Szerződés rendelkezéseinek megszegésével a Társaságnak okoz.
12.2. A Társaság felelőssége
A Társaság felel mindazon kárért, amely a Széfben elhelyezett Értéktárgy elvesztése, megrongálódása vagy megsemmisülése folytán a Széfbérlőt éri.
A Társaság mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt elháríthatatlan külső ok (vészhelyzet), vagy a Széfbérlő azt maga okozta.
Elháríthatatlan külső oknak minősül minden olyan körülmény, amely nem, vagy nem közvetlenül a Társaság üzemi működésével összefüggésben áll elő, és amelynek elhárítására a Társaság csak aránytalan terhek vállalásával, vagy egyáltalán nem képes.
12.3. A felelősség terjedelme
A Társaság kártérítési felelőssége az Értéktárgyban bekövetkezett károkért a Kártérítési Felelősségvállalás Felső Határát meg nem haladó mértékben áll fenn, tekintettel arra, hogy a széfbérleti díj ennek figyelembevételével kerül megállapításra.
Korlátlan a Társaság felelőssége abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a kárt a Társaság vagy a Társaság alkalmazottja vagy megbízottja szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával idézte elő.
A Széfben elhelyezett Értéktárgyban bekövetkezett kárért a Társaság piaci értéket meghaladóan felelősséget nem vállal, így az esetleges nemvagyoni igény, sérelemdíj, előszereteti- vagy eszmei érték megtérítésére a Széfbérlő semmilyen körülmények között nem tarthat igényt.
A Társaság mentesül a felelősség alól , amennyiben az értéktárolóban elhelyezett érték-, vagy egyéb tárgyak a normál légköri viszonyok ellen védelmet nyújtó, a tárgyak felületi sérüléseit és elmozdulását megakadályozó csomagolás hiánya vagy nem megfelelősége miatt az értéktárolóban elhelyezett tárgyak megsérülnek.
12.4. Felelősség megállapításának szabályai
A kár bekövetkezésének tényét, a kár mértékét, valamint a károkozó magatartás és a bekövetkezett kár közötti okozati összefüggést minden esetben az a fél köteles bizonyítani, aki arra hivatkozik. A kár és körülményei bizonyítása során a felek a tudomány és technika mindenkori állása szerint elismert bármely bizonyítási eszközt jogosultak igénybe venni.
Ha a Széfbérlő az Értéktárgy károsodását vagy hiányát észleli, haladéktalanul köteles azt a Társaság tudomására hozni és a kár bekövetkezéséről, valamint a károsodott Értéktárgy mibenlétéről jegyzőkönyvet felvetetni a Társasággal. Ennek elmulasztása esetén a Széfbérlő kártérítésre nem tarthat igényt. A jegyzőkönyv tartalmazza a károsodás okát, valamint a károsodott Értéktárgy körülírását. A jegyzőkönyvet a Társaság ügyvezetője és széfmenedzsere valamint a Széfbérlőnek írja alá.
A Társaság kifejezetten fenntartja a jogot, hogy kizárólag olyan esetekben fizessen kártérítést, amely esetekben a kár bekövetkezéséről és annak pontos mértékéről hitelt érdemlően meggyőződhetett.
A kártérítés mértéke a ténylegesen bekövetkezett és hitelt érdemlően bizonyított kár összegéhez igazodik.
A Bérlő – jelen ÁSZF-ben rögzítettek kivételével – abban az esetben sem jogosult ezt meghaladó kártérítésre, ha a Kártérítési Felelősségvállalás Felső Határa ezt a pontos mértéket egyébként meghaladja.
- A Széfbérleti szerződés megszűnése
Széfbérleti szerződés megszűnik:
- felmondással;
- a Társaság azonnali hatályú felmondásával;
- a Széfbérlő halálával;
- a Széfbérlő cégnyilvánatrtásból való törlésével.
- jelen ÁSZF -ben meghatározott esetben
13.1. Széfbérlő felmondása
Felek a széfbérleti szerződést 15 napos felmondási idővel a hónap végére jogosult felmondani. Bérlő legkésőbb a széfbérleti szerződés megszűnésének napján köteles a széfet kiüríteni és a Széf kulcsát a Bérbeadónak visszadni.
13.2. Társaság felmondása
A Társaság a széfbérleti szerződést 15 napos felmondási idővel a Bérlő által megadott értesítési módon pld. e -mail címre megküldött elektronikus üzenetben; a Széfbérlő által megadott telefonszámra megküldött mms/sms rögzített és rekonstruálható üzenetben megküldött írásos felmondó nyilatkozat útján szüntetheti meg ahónap utolsó napjára.
13.3. A Széf kiürítése
A széfbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a Társaság felszólítja a Széfbérlőt, illetve ismert örökösét vagy jogutódját a széfbérleti szerződés alapján fennálló tartozások rendezésére és a Széf kiürítésére, illetőleg a letétként kezelt Értéktárgy elvitelére.
A Szerződésből eredő tartozások maradéktalan kiegyenlítését követően Társaság köteles a Széfhez való hozzáférést biztosítani, a letétként kezelt Értéktárgyat kiadni, a Bérlő pedig köteles a Széfet kiüríteni, és az Értéktárgyat elvinni.
A Széfbérlő, meghatalmazottja, örököse vagy jogutódja köteles a Széf kulcsát a Társaság részére épségben visszaszolgáltatni, ennek hiányában a kulcs elvesztésének jogkövetkezményei irányadók.
Amennyiben a Szerződés nem a Széf feltörésére tekintettel szűnt meg, és a Széfbérlő a fenti kötelezettségének kétszeri felszólítás kézbesítésétől számított 90 napon belül nem tesz eleget, a Társaság a Széfet jogosult feltörni, az Értéktárgy mibenlétét jogosult megismerni és azt letétként kezeli, az őrzés után a Hirdetményben meghatározott költségtérítés felszámítása mellett.
A széfbérleti szerződés megszűnése és a Széf feltörése közötti időtartamra a Széfbérlő a Hirdetmény szerint rögzített „Értéktárgy letéti őrzése költséget” köteles a Társaság részére megfizetni.
A Széfbérlő elismeri, hogy az Értéktárgyak letéti kezelésben való őrzése minden esetben költségek előlegezésével jár a Társaság részéről, ezért a Széf feltörését követő év december 31. napját követően a Társaság zálogjogosultként jogosult az Értéktárgy felett rendelkezni.
13.4. Társaság azonnali hatályú felmondása
Azonnali hatályú felmondásra a Társaság a bban az esetben jogosult, ha a Széfbérlő a jelen ÁSZF vagy a Szerződés rendelkezéseit ismételten vagy súlyosan megszegi. Ezesetben a Széfbérlő a már megfizetett díj visszatérítésére nem tarthat igényt.
A megszűnt széfbérleti szerződés alapján történő teljes és maradéktalan elszámolást követően a Társaság a vevőszámlát megszünteti.
13.5. Széfbérlő súlyos szerződésszegése
A Széfbérlő súlyos szerződésszegésének minősül különösen,
- ha széfbérleti díjf izetési vagy esetlegesen felmerült egyéb költség, késedelmi kamat fizetési kötelezettségének a fizetési felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem tesz eleget;
- a Széfben tiltott tárgyat helyez el (Tiltott tárgyak listája);
- nem a jelen ÁSZF- ben foglaltak szerint használja a Széfet.
IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A jelen ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
Jelen ÁSZF-et a BELVÁROSI Pénzügyi Zrt. Igazgatósága 2018. szeptember 14. napján az 1/2018.09.14. számú határozatával hagyta jóvá azzal, hogy a hatályba lépés napja az MNB széfszolgáltatásra vonatkozó tevékenységi engedély megadásáról szóló határozata napja.
