Hozzáférhet a személyzet a széfek tartalmához?

E heti nemzetközi esetünkben a széfbérlő ügyfél közel negyven év után ellenőrizte széfrekeszét és panaszt tett, hogy ritka és értékes bélyegek tűntek el belőle

Az egyetem elvégzése után 1968-ban Y úr megörökölte nagyapja bélyeggyűjteményét. Mivel a gyűjtemény néhány ritka és értékes darabot is tartalmazott, Y úr a gyűjteményt egy barna papírdobozba csomagolta és a banki széfrekeszben elhelyezte. Y úr nem tekintette meg a széfet egészen 2007 februárjáig. Ekkor már a széfrekesz tartalma a bank egy másik fiókjában került elhelyezésre, mivel az eredeti bankfiókot korábban végleges bezárták. Y úr azt állította, hogy amikor átnézte az albumokat, észrevette, hogy néhány értékes bélyeg hiányzik, mely problémát a bank egyik alkalmazottjának jelezte.

Y úr 2007 áprilisában újra felkereste a bankot. Elmondta, hogy meglepődve tapasztalta, hogy az eltűnt bélyegek némelyikét megtalálta az albumban. Szerinte az egyik banki alkalmazott korábban elvitte a bélyegeket, aki az ő 2007 februári látogatását követően ijedtében a bélyegek közül néhányat visszatett a széfrekeszbe.

Y úr a még mindig hiányzó bélyegekért – amelyek értékét 30 000 £–ra becsülte – a banktól kártérítést kért. Miután a bank az ügyfél – a bélyegek banki alkalmazott általi eltulajdonítására vonatkozó – állítását megalapozatlannak ítélte meg, az ügyfél a békéltető testülethez fordult.

A testület megállapította, hogy a bank a „kettős ellenőrzés” rendszerét alkalmazta, másszóval, az alkalmazottak közül senki sem férhetett hozzá az értéktárgyakhoz egy másik alkalmazott jelenléte nélkül. A bank nyilvántartása szerint a széfet 1970-ben rutinellenőrzése során a személyzet felnyitotta és megállapította, hogy az albumok csomagolása el kezdett leválni. A banki jegyzőkönyv szerint az alkalmazottak – az ellenőrzést végrehajtó csoport jelenlétében – kizárólag átcsomagolták az albumokat, nem cserélték ki, illetve nem távolították el a csomagolást.

A testület szerint Y úr kérelme megalapozatlan a következők miatt: ha az ügyfél esetleírása helytálló lett volna, akkor a személyzet vétkes tagjainak legalább két alkalommal együttműködésben kellett volna cselekedni. Ennek valamikor 1968 szeptembere (amikor az albumok elhelyezésre kerültek) és 2007 februárja (amikor a következő széfnyitásra került sor) között kellett volna megtörténnie. Az összejátszásnak 2007 februárja és áprilisa között ugyanezen személyek által meg kellett volna ismétlődnie annak érdekében, hogy néhány bélyeg visszahelyezésre kerülhessen. A körülmények tükrében ezt nem tartotta valószínűnek a békéltető testület.

Az Y úr által adott leltárjegyzéket a testület nem fogadta el bizonyítékként, mert megítélése szerint a körülményeket figyelembe véve valószerűtlen mintegy negyven év távlatából, hogy az ügyfél pontosan emlékezzen arra, hogy konkrétan mely bélyegeket helyezett el a széfben.

A Privátszéf széfrekeszeihez két kulccsal lehet hozzáférni, melyek közösen nyitják a széfet. Az egyik kulcs az ügyfélé. E nélkül a széf nem nyitható. Amennyiben valamilyen rendkívüli oknál fogva a széf felnyitása szükséges ezekre az esetekre Társaságunk eljárási rendje előírja, hogy erre lehetőség szerint a széfrekesz bérlője jelenlétében kerüljön sor. Cégünk kiemelt figyelmet fordít arra, hogy dolgozói a nyilvántartások és jegyzőkönyvek vezetése során a lehető legpontosabbak legyenek. Így remélhetőleg elkerülhetők lesznek a félreértések és téves vélelmezések.